Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Tōyama Mitsuru és a Sötét Óceán Társasága

A 了 története

A mai kínaiban használt le partikulát illetően két változata ismeretes. A le1 egy cselekmény egészének végbe mentét, mondatbeli állítás lezárását jelöli, míg a le2 a cselekvés teljességét/lezárását, új állapot beálltát, állapotváltozást fejez ki.


我吃了饭了 - az első le perfektív aspektusjelölő (perfective-aspect suffix), a mondatvégi le perfektum aspektusjelölő (perfect marker): az 'evés' cselekvése végbement, a szituáció megváltozott.

吃饭了 - az állapot megváltozott, de a cselekvés nem feltétlenül záródott le (lehet, hogy folytatja az evést, lehet, hogy befejezte)

吃了饭  - 'evett' a 吃了饭 mondatvégi le nélkül nem hangzik teljes állításnak.


Aspektusjelölőként a le1 közvetlenül az ige után kell kerüljön, míg a le2 előfordulhat ige, főnév, vagy határozói elem után is mondatvégi pozícióban (vö. igei-mondatvégi le). 

le1 

A 了 partikula használata feltehetően a 了 közép-kínai szóbeli használatára vezethető vissza, egészen addig nem volt elterjedt. Forrásának, vagy előzményének egyrészről a liǎo 'végrehajt' / 'megért' értelmű igét tekintik. A X. századtól kezdődően a le 了 kizárólag a 'végbement' értelmű igévé változott. 

管事未易了也 (guǎn shì wèi yì liǎo yě) - a kormány dolgait nem egyszerű befejezni 

遇目則了 (yù mù zé liǎo) - amint elolvassa, megérti 

A korai mandarinban (X.-XV. század) le előfordulása a közvetlen ige utáni pozícióban egyre gyakoribbá vált, és a V-LE-O mondatszerkezet vált meghatározóvá:

喫了酒也 - bort ivott

A le partikulává válása a XV. századra gyakorlatilag befejeződött. 

Hasonló jelentéstartalommal rendelkező igék a kései közép-kínaiban:  

A közép-kínai szövegeiben az ige-tárgy szerkezetet további igék követhették, melyek a cselekvés végbemenetelére utaltak : jìng 竟  bì 畢  qì 訖  yǐ 已 

食竟 'befejezett evés'
食畢 'befejezett evés'
飲訖 'befejezett ivás'
食已 'befejezett evés' 

A közép-kínai egy általános használt szerkezete az ige (tárgy) befejezettségség-re utaló ige V-(O)-complete V. Egy X. századi szövegben azonban a le nem fordulhatott elő mondavégi pozícióban, vagy igei állítmányi szerkezetnek, vagy a mondatvégi yě 也 partikulának kellett követnie. Ez feltételezi, hogy a közép-kínai 'befejezettséget/teljességet kifejező le a  mai modern mandarin le1 partikulájával releváns.

A korai mandarinban azonban a le  fokozatosan kiszorított valamennyi hasonló jelentésű igét a tárgy utáni pozícióból.

Megemlítendő a  hasonló funkcióval rendelkező què 卻 szerepe is, mely mind ige-què szerkezetben, mind ige-què-tárgy mondatszerkezetben egyaránt csak tárgy előtti pozícióban helyezkedhetett el. 

對汝道卻  - (én) megmondtam neked 
過卻多少木林 - sok erdőn áthaladt  

A Sòng-dinasztia korának (960-1279) szövegeitől kezdve kimutatható, hogy a 卻 és a 了 a mondatbeli tárgy előtt, és közvetlen az ige után jelenik meg. Ettől az időtől kezdve a viszont a 了 akkor is  közvetlen az ige után kapott helyet, ha a mondatban nem volt tárgy, s kezdett aspektusjelölő szerepet betölteni. A közép-kínaiban még találhatunk olyan mondatrészeket, melyekben ige-le, és ige-què szerkezet egyszerre előfordult. 

軍官食了使卻渡江 - a (katonai) hivatalnok miután befejezte az evést, átkelt a folyón  

A le azonban fokozatosan kiszorította a què-t is, és egyre inkább aspektusjelölő funkciót látott el:

梳頭洗面了 - megfésülte fejét s megmosta arcát 

le2 

A két, eltérő funkciójú le a Míng-dinasztia (1368-1644) korszakában válhatott ketté a le1 a cselekvést egységes egészként ábrázoló (PVF) perfektív aspektusjelölőre, valamint a le2 a befejezettségre utaló (PRF/PERF) perfektum aspektusjelölőre (vö. perfective-perfect). 

A mai modern mandarinban használt le2 ó-kínai megfelelője az yǐ 矣 partikula. 

吾聞其語矣 - én hallottam szavait

Az ó-kínaiban létezett még egy mondat végi partikula, mely az állító jellegre utaló partikulaként működött: yě 也

未可知也 - nem lehet tudni

Mindazonáltal az yǐ és yě funkciói nem mindig voltak teljesen egyértelműek, kivált a közép-kínaiban. Példának okáért a yě nem egyértelműen az állítójelleg kifejezésére szolgált, hanem jobbára a befejezettséget jelölte. A közép-kínaiban tehát a yě egyaránt utalhatott az állítójellegre, és a befejezettségre is. 

僧問居此多少年也 - a szerzetes megkérdezte hány évet éltél itt

Az yǐ és yě kimutathatóan egyszerre léteztek, s voltak befejezettségre utaló partikulaként használva, ám a XV. századi, és későbbi Míng-kori drámák szövegeiben az yǐ nagyon ritkává vált: a XIII.-XV. század között a yě kezdte felváltani az yǐ-t, mint befejezettségre utaló partikula.

A 喫了酒也 mondatban a le-t és a yě-t elválasztja a mondat tárgya, és ez a XV. században is folytatódott, a yě gyakran a le után fordult elő a le-yě mondatokban, s ez esetben a le-t a mai mandarin le1-nek megfelelő aspektusjelölőnek, míg a yě-t a modern mandarin le2-nek megfelelő mondatvégi partikulának megfelelő elemként tekinthetjük. 

A le2 etimológiáját illetően egyesek a lái 來 'jönni' igéből eredeztetik, melyre a korai mandarinban szintén vannak nyomok, hogy befejezettségre utaló aspektusjelölőként működött. Lehetséges, hogy ebben a befejezettségi aspektusjelölő lái-ban lévő diftongus hangtani változáson (ez esetben redukción) esett át (a XII.-XVIII. század között), és egy „schwa”-vá [ə] alakult (hangsúlytalan, semleges magánhangzó).


A lái specifikus használta aspektusjelölőként valószínűleg az ó-kínaiban összetett yǐlái-jal 以來 'amíg, eddig' hozható párhuzamba. Később, a közép-kínaiban a kezdőszótag yǐ eltűnt, az egy szótagú lái-t eredményezve. Mondattanilag az yǐlái és a lái egyaránt két tagmondat összekötése használt: 

自生民以來未有孔子也  - az emberiség születésétől kezdve (mostanáig) nem volt még olyan, mint Konfuciusz 

顧長康畫有蒼生來所無 - az emberiség kezdetétől fogva (mostanáig) nem volt még olyan, mint Gù Chángkāng festményei. 

az (yǐ)lái mindig egy múltbeli cselekményt/időpontot köt össze a beszédidővel 

a lái specifikus használatában gyakorlatilag ugyanazt a funkciót töltötte be, mint a modern kínai l2-je: 

甚摩處去來 - hol jártál?

大雄山下采菌子來 - a Dàxióng-hegy lábánál gombát szedtem 

további bizonyítékként hozzák fel, hogy a wú dialektushoz tartozó Níngbō városának nyelvjárásában a lái ige homofón a le-vel. 

a lái, mint befejezettségre utaló aspektusjelölő ebbéli használatában a XVIII. századra kiveszett. 

summázva: 

a le1 a liǎo-ból eredeztethető, segédigeként szerepelt a közép-kínaiban, majd a kései közép-kínaiban más igékkel együtt kezdett megjelenni, majd kiszorította azokat - V-O-LE, a korai mandarinban pedig az ige aspektusjelölő szuffixumává vált.  

a le2 feltételezhetően az ó-kínai lái 'jönni' igéből, illetve specifikus használatából eredeztethető, mely két időpont összekapcsolására szolgált; és elképzelhető, hogy a lái hangtani redukciójának eredménye lett a le 


Sun Chaofen (1996): The history of LE

Megjegyzések

  1. Frankó kis bejegyzés!

    A japánban a 了 és a 畢, 訖  訓 (くん)olvasata ovaru, de a 了 lehet simau is.

    VálaszTörlés
  2. e netes szótár szerint jobbára a liao értelmében honosodhatott meg a japánban http://jisho.org/words?jap=%E4%BA%86&eng=&dict=edict mármint 'befejez, megért' értelemben. mennyire megbízható ez a jisho.org?

    VálaszTörlés
  3. Azt a jisho.orgot nem ismertem, de valóban az a jelentése, amit írtak:
    befejez: 終了、完了/閲了、校了、修了、読了、魅了/未了/

    megért: 了解、了覚、了簡、了悟、了察、了承、了達、了知、了得/了意/

    világos, egyértelmű: 明了/了義/了然/

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…