Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Obon お盆 és a japán túlvilági képzetek

A hanok - Yandi és Huangdi fiai

A han kínaiak - Hàn(汉族) - Kína népességének 92%-át kitevő népcsoport, ergo egyenlőnek tekinthető a ma kínaiként ismert néppel. Civilizációjuk folyamatosan fennáll az írásos történelem mintegy 3000 esztendeje óta, gyökereik azonban még messzebbre, a történelem előtti neolitikus kultúrákra vezethetőek vissza. 

A han nép őshazája a Sárga-folyó medencéje volt, az i.e. XXI. évszázadban, a zhōngyuán (中原), azaz a 'Középső síkság'  (a Sárga-folyó középső és alsó folyása, a mai Hénán tartomány, Shāndōng nyugati része, Shānxī és Héběi déli területei) adott helyet az első faluközösségeknek. A folyó által feltöltött löszhordalékos síkság, ill. a löszös talaj ideális körülményeket nyújtott a földműveléshez, a magasabban fekvő területek pedig ellátták fával és vízzel a gyarapodó lakosságot. A han kínaiak történetét lényegében kultúrájuk és a földművelésre alapozott, állandósult életmódjuk egyfajta betelepülései folyamat során fokozatosan végrehajtott expanzióját jelenti, az általuk megfelelőnek minősített területeken a sztyeppék, sivatagok, dzsungelek alkotta természetes határokig. A han kínaiak által elfoglalt térségek - szemben a különböző etnikumok lakta régiókkal, melyek spodarikusan Kína-szerte fellelhetőek - egymással összefüggő földterületeken, elsősorban a Sárga-folyam és a Jangce medencéjében helyezkednek el. A hanok és a nemzetiségek lakóhelyei, mezőgazdasági tevékenységei, ill. kultúrái között mindig is volt bizonyos átfedés, keveredés, mely az elkövetkező századok során csak fokozódott. E han kínaiak testi megjelenése, nyelve, kultúrája, hagyományai révén viszont megkülönböztetők szomszédjaiktól, a koreaiaktól, japánoktól, mongoloktól, mandzsuktól, tibitiektől, ujguroktól, délkelet-ázsiai népektől, etc. 

Eredetmítoszuk alapján Yándì (炎帝) és Huángdì (黄帝) , Lángoló és a Sárga császár leszármazottjainak tartják magukat - Yán Huáng sūn (炎黄子孙). Yándìt és Huángdìt egyaránt a Huáxià (华夏) népcsoport alapító-ősének vélik, a legenda szerint egy törzsből származtak, később azonban egymással ellenséges viszonyt folytató törzsek élére kerültek, s az i.e. XVI. században zajló bǎnquáni csatában - Bǎnquán zhīzhàn (阪泉之战) a Sárga császár szakszerűen leépítette a Lángoló császárt, s a két vezér törzse lassan egyesült az elkövetkezőkben, ebből lett az a bizonyos Huáxià törzs. Huáxià népe magát a Hàn-dinasztiát követően Hànnak nevezi (a Táng-dinasztia után esetenként tángoknak, egyes kínai nyelvjárásokban - kantoni, hakka, min - a mai napig - 唐人). Akárhogy is, a kínai civilizáció alapvető vívmányait a hagyomány a kultúrhéroszokkal egyetemben többek között Yándìnak és Huángdìnek, illetve az ő hivatalnokaiknak tulajdonítja. 

A későbbi uralkodókat a  Xià-, Shāng-, ill. a Zhōu-dinasziáig (夏商周) közvetlen a Sárga császár leszármazottjának véli az emlékezet, igaz, a császárok is előszeretettel szerették családfájukat egészen Huángdì-ig (vagy Yándì-ig)  visszavezetni. (Mi több, később egyes asszimilálódott etnikumok, pl.: a kitajok is a misztikus császárokat jelölték meg ősapájuknak - 辽之先祖始炎帝)

A Qīng-dinasztia, és a császárság utolsó éveiben az ébredező kínai nacionalizmussal ez a fajta kollektív emlékezet még szélesebb körökben terjedt, főképp a mandzsu eredetű Qīng-ekkel szembeni ellenállás kifejezésre juttatása miatt, a hanok szívesen hangoztatták a "Yándì és Huángdì fiai, unokái" szlogent. A  forradalmi gondolat szerint: 炎黄之裔,厥惟汉族 - "Yandi és Huangdi egyedüli örökösei a hanok" ,  csakhogy időközben az újdonsült nyugati hatalmak sorra kopogtattak az ajtón,  nemzeti egység megteremtésére volt szükség, így némileg engedékenyebben: 中国皆黄帝子孙 -  "Kína egészében Huangdi leszármazottja", nolens-volens a nemzetiségek is büszkélkedhessenek a Sárga császárral, ha akarnak. Yándì és Huángdì fiainak égisze nem pusztán a Kína területén élőkre, de a világ számos pontján lévő kínai diaszpórákra is kiterjedt, ergo a világ teljes kínai népességére

A Tavaszok és Őszök korát (i.e. 770-460) megelőzőleg is már világosan elkülönültek egymástól a Huáxià, illetve a különböző, barbároknak, legalábbis nem-kínai etnikumok (蛮夷), mind testi ismertetőjegyeiket és kultúrájukat tekintve.

A Hadakozó Fejedelemségek korszakának véget vetve a sokat emlegetett Qín Shǐhuáng (秦始皇), Qín Első Császára i.e. 221-ben egységesítette Kínát. A rövid életű Qín-dinasztiát követte a Hàn-dinasztia (i.e. 206 - i.sz. 220) több, mint 400 éven át, tovább terjesztve a birodalom határait, és kialakultak azok a kulturális jegyek, melyek meghatározzák a későbbi kínai kultúrát és identitást. A Kína egyik aranykorának tartott periódus alatt létrejött, s egészen a modern korokig azonosítható, az egész országban uralkodóvá váló adminisztrációs rendszer, az államot irányító bürokrácia illetve az állami tisztviselők (mandarinok) hierarchiájára épülő kormányzati rendszerek, hivatalnokvizsgák, etc.  A birodalom a stabilitás és a prosperitás új magaslatára jutott, Kína befolyása tovább erősödött, Közép-Ázsiában és Koreában is. Megszilárdultak és meghatározóvá váltak a konfuciánus értékek, császári akadémia alapult a konfuciánus klasszikusok tanulmányozására az új fővárosban, Cháng'ānban (长安); a kínai mezőgazdaság számos sajátos vonása alakult ki - új, intenzív művelést lehetővé tevő öntözési technikák; számos találmány (papírtól a szeizmográfig), első írásjegy-szótárak, többemeletes épületek: mind-mind a Hàn-korhoz köthetőek.  A Hàn-dinasztiát követően pediglen Huáxià népe immáron mint Han hivatkozik magára. 

A kínaiak identitása bonyolult, véget nem érő viták és elemzések tárgya. A hanok az évszázadok folyamán önmagukat tekintették a domináns kultúra letéteményesének Kínában, civilizációs erő birtokában, szemben a kívülállóknak minősített barbárokkal. A hanok többnyire képesek voltak ellenállni a külföldi hódítóknak, néha viszont igencsak behódoltak nekik: a III.-VI. század során is dél fele vonultak vissza a hanok a nomád királyságok - topák (vagy tagbacsok), xiongnuk, dzsürcsik - elől, később a mongolok - Yuán (元朝) 1279-1368,  majd a mandzsuk - Qīng (清朝), 1644-1911 alapította dinasztiák értek el nagyobb sikereket. A han kínaiak viszont oly mód maradtak fenn, hogy nagyobb számarányukból adódóan egyszerűen asszimilálták a hódítókat: a lófarkas lobogós-vérszomjas nomád törzsek leigázták a hanokat, majd kisvártatva azon kapták magukat, hogy maguk is porceláncsészéből szürcsölik teácskájukat, lófarkas lobogó és vérszomj nélkül.

Az aktuális hódítókra kényszerített kultúra és politikai rendszer voltaképpen nekik is feküdt, azonban a nomád törzsek éppúgy szerepet vállaltak a han népcsoport s a kínai kultúra formálásában, megújításában: jóllehet a császári hatalmat, és annak díszes attribútumait  - a palotáktól a porcelánig - a hanok erényeivel kapcsolják össze, ugyanakkor a kínainak nevezett kultúra számos különböző kultúra keverékének tekinthető, melyben ötvöződnek mindazon népek kultúrái, melyek Kína területét lakták és lakják. A kínai kulturális örökség kvintesszenciáját - mintegy magában sűrítve - a han kultúra testesíti meg, mely évszázadokon keresztül idegen hatásokat szívott magába, majd saját képmására formálta azokat, legyen szó etnikumokról vagy eszmékről. Ily mód Yándì és Huángdì fiainak olyan monumentális emlékműve, mint a Császári Palota Běijīngben, voltaképpen egy multikulturális örökség szimbólumának is tekinthető. 

Megjegyzések

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  2. Erről a 漢 névről lehet valamit tudni? Délibábosék a magyar kan szóval szokták összehozni, mindenesetre az írásjegyszótár (字通) szerint a 漢 eredetileg a Han folyóra (漢水), illetve a Tejútra (天漢) utal - talán ezért is tartozik a víz-gyökhöz (氵).
    漢:漾也。東為滄浪水。从水,難省聲

    VálaszTörlés
  3. Igen, én is ezeket találtam:

     1、银河。也称云汉、银汉、天汉[the Milky Way;the Galaxy] 
      星汉灿烂。 ——曹操《步出门夏门行》
      又如:汉沂(银河边);天河银汉;

    Egyébként ha jól tudom főképp csak klasszikus irodalmi szövegekben fordult elő, hogy a Tejútra vonatkozott.

      2、民族名。汉族的简称 [the Han nationality]。如:汉民族(即汉族); 汉礼(汉 礼仪)故名。
      华夏民族的现代称谓。“汉室威隆,因之以族名著称”
      现今中华人民共和国主体人民族群,人口占世界六分之一
      汉族人 [the Han people;the Hans]。汉天子(皇帝);汉子(我国古代少数民族对汉人的称呼)
      3、 国名
      朝代名,公元前202年刘邦称帝,国号汉,共历24帝,统治406年
      [the Han Dynasty]

    Érdekes, hogy a Han-folyót a "kesergés vizének" is nevezték gyakori áradásai miatt; vagy a két partján hajókat vontató kubikosok kesergése miatt:

    (本义:哀鸣之水。水名。即汉水。说明:古汉水或因水患,或因背纤行船,(古楚国地)两岸劳动者哀鸣之声不断,)

    同本义,又叫汉江,长江的最大支流 [the Hanshui River ]
      汉, 汉水也。上流曰漾。——《说文》又如:汉女(传说中的汉水女神);汉津(汉水);汉阴(汉水南岸。水南岸背太阳叫阴,水北岸面太阳叫阳);汉渚(汉水水边;汉水)

    Persze han férfit is jelenthet, pl.: 男子汉, de szerintem csak a modern nyelvhasználatban:

    5、男子的俗称 [man]。如:醉汉(喝醉了的男子);单身汉(没有妻子的人);莽汉(粗鲁冒失的男子);老汉;壮汉等

    Mindenesetre elképzelhető, hogy innen szedték a han-kan párhuzamot, de a kínaiban han etnikumú férfi, nem pedig hímnemű (állat?) értendő alatta.


    A Kangxi-ban is lényegében hasonlókat írnak:

    〔古文〕㵄𣶔《唐韵》呼旰切《集韵》虚旰切《韵会》《正韵》虚汗切,𠀤音熯。水名。《书·禹贡》嶓冢导漾,东流为汉。 又天河也。《尔雅·释天》箕斗之闲,汉津也。《史记·天官书》汉者,亦金之散气。《扬泉·物理论》汉,水之精也。《诗·大雅》倬彼云汉。 又汉中,郡名,秦惠王置。《广舆记》今为汉中府。 又汉口,地名。《广舆记》汉阳府,本春秋郧国地,汉属江夏,唐曰沔州,亦曰汉阳。 又州名,属成都府。《韵会》汉属广汉郡,唐置州。 又半汉,形容之辞。《张衡·南都赋》天马半汉。 又《辍耕录》今人谓贱丈夫为汉子。 又高丽方言谓白曰汉。见《孙穆·鸡林类事》。 又《集韵》他干切,音摊。太岁在申曰汭汉。亦作涒滩。 又《韵补》叶诗建切,音扇。《繁钦赋》长唐虎圈,回望曼衍。槃旋岹嶢,上刺云汉。

    VálaszTörlés
  4. Ez érdekes:

    "又《辍耕录》今人谓贱丈夫为汉子。" 

    Tehát a Ming korban az alantas férfit hívták 汉子-nek?

    "又高丽方言谓白曰汉。见《孙穆·鸡林类事》。"

    Érdekes, hogy a Kangxi arra is kitér, hogy azt a koreai szót, hogy hʌin (白, ㅎㆎᆫ ) kínai írással 漢-nak írják át.

    (sajnos a régi koreai betűket nem tudom, hogy hogy lehet normálisan megjeleníteni. A koreai szó átírását innen néztem ki: http://altaica.ru/LIBRARY/KOREAN/Sasse_1976.pdf 125. oldal)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. コメントありがとう! Ez a 《辍耕录》ahogy nézem jobbára a Yuan-dinasztia történetével kapcsolatos, bár kétség kívül a Yuan-kor végén, Ming-kor elején keletkezhetett a mű, hiszen az író 陶宗仪(1321~1407年)között élt.

      Közben találtam egy, a hanok yuan-kori elnevezésével foglalkozó cikket [http://www.cssn.cn/news/426938.htm ], és abban is szerepel a 《辍耕录》-ból vett mondat, és némi kiegészítés, miszerint az alacsonyabb társadalmi státuszú férfiakat illethették 汉子-ként vagy 'kis fiúszolgaként'- 小厮

      对于地位较低的男性,则称为“汉子”、“小厮”。“今人谓贱丈夫曰汉子”(注:陶宗仪:《辍耕录》卷八《汉子》。)。杂剧《相国寺公孙合汗衫》中,陈虎落难讨饭,员外张义给他酒喝,并问:“兀那汉子,你那里人氏,姓甚名谁?”(注:张国宾作,《元曲选》第119页。)《朴通事》中一段记载说:“我家里一个汉子,城外种稻子来,和一人汉儿人厮打来。那厮先告官,把我家小厮拿将去监了二日。↓

      ”这段话里“汉子”和“小厮”是同义词,→ vagyis igen, a 汉子 tényleg alantas férfi jelentésben is ismert volt (Hogy meddig, az jó kérdés, ma már nincs ilyen konnotációja tudtommal). Arról nem volt szó, hogy teszem azt mongolok használtak volna pejoratív értelemben hanokra, vagyis vélhetőleg magasabb társadalmi osztályú mandarin is mondhatta szolgának, etc.

      Egy másik cikk alapján több olyan derogáló kifejezés is létezik, amiben a 汉 egyszerűen férfit, fickót jelent: 疯汉/痴汉

      由于“汉人”一词的出现,又派生了许多与“汉”这一语素相关联的词语,如“好汉”、“疯汉”、“痴汉”、“汉子”、“大汉”、“男子汉”、“庄稼汉”等等。这些词语,从词义或语义的感情色彩来看,有褒有贬,也有中性的,但贬义居多。而且,非常值得关注的是,此类称呼中的“汉”,已是男人的专称
      了。

      (...)
      再如,元曲中多言“汉子”,又简曰“汉”,均即男人之意;又有“好汉”、“恶汉”、“老汉”、“壮汉”、“男子汉”、“庄稼汉”等称谓,用以呼唤各种男性之人。

      Sőt, van olyan elképzelés is, miszerint a 汉子 eleve alantas férfi, alacsony társadalmi státuszú férfi értelemmel rendelkezett volna (汉子”原来是小人 c. blogbejegyzés)↓

      Az Öt dinasztia korát követően írt műben:
      今人谓贱丈夫曰“汉子”,盖始于五胡乱华时。北齐魏恺自散骑常侍迁青州长史,固辞之。宣帝大怒,曰:↓

      “何物汉子,与官不受!”此其证也。

      承平日,有宗室名宗汉,自恶人犯其名,谓“汉子”曰“兵士”,举宫皆然。

      其妻供罗汉,其子授《汉书》,宫中人曰:“今日夫人召僧供十八阿罗兵士,大保请官教点《兵士书》。”都下閧然,传以为笑。

      Ugyanebben a bejegyzésben szerepel, a blogger szerint a Ming-kortól kezdve a 汉子 már alapvetően pozitív értelemmel bír:

      不过到明代时,笔记小说里的“汉子”就都是好汉了。梁山好汉是也

      Hogy mennyire megbízható fejtegetések, az is jó kérdés, mindenesetre valóban érdekes, köszi az észrevételt!

      Törlés
  5. こちらこそありがとう!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…

ギャル文字

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait, vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére man'yōgana, kínaiírásjegyek, cirill betűk, stb. Pár példa: 

禾ム→ 私
ネ申 → 神
木木 → 林
才(よчoぅ → おはよう / ぉレ£∋ぅ⊇〃±〃レヽма£→ おはようございます→ jó reggelt
尓o ヶ 毛 ω → ポケモン →…