Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Obon お盆 és a japán túlvilági képzetek

Qu Yuan és a sárkányhajó fesztivál

Duānwǔjié (端午节), vagy Sárkányhajó fesztivál - lóngzhōujié (龙舟节) a kínai holdnaptár ötödik hónapjának ötödik napjára eső ünnep, melyeken sárkányhajó versenyekre, és nagy mennyiségű zòngzi (粽子) - ragacsos rizs, bambusz-levélbe csomagolva [alapanyagai és elkészítési módja területenként eltérő] -s xióng huángjiǔ (雄黄酒) bevitelére kerül sor; valamint különböző gyógynövények (菖蒲蒿草艾叶,薰苍术、白芷) ajtókra függesztésére. 2008-ban helyezték vissza a nemzeti ünnepek közé, és bár elsősorban a kínai kultúrához volt szokás társítani, Kelet-Ázsia szerte ismert szokások közé tartozik.

Az ünnep mindenekelőtt Qū Yuán (屈原), a kínai irodalom nagy költőjének legendájához kapcsolódik. Qū Yuán feltételezhetően i.e. 340-278 között élt, mely hatvankét év a Zhōu-kor (周朝) utolsó szakászára, a Hadakozó Fejedelemségek (战国) korára esik: ezen periódus alatt számos új elem jelentkezik, mely a Kínát egyesítő Első Császár egyeduralmát készíti elő, ill. a további fejlődést segítik elő. A Hadakozó Fejedelemségek korát (i.e. 403-221) a különböző államok közötti, a hegemóniáért folytatott permanens harcok jellemzik. A korszak elején háborúba bocsátkozó tizenkét fejedelemség előbb hét nagy fejedelemséggé egyesül, majd ezek közül fog kiemelkedni Qín (秦), Qí (齊) és Chǔ (楚), mely utóbbi volt Qū Yuán hazája. A költő életében e három állam szakadatlan harcai képezték a politikai élet meghatározó eseményeit, több terv is létezett egyesülésükre ('horizontális szövetség' vagyis a nyugati-keleti egyesülés - Qín és Qí Chǔ ellen; 'vertikális szövetség', ergo észak-és dél szövetsége, Qí és Chǔ Qín ellen, amiből kiviláglik, hogy valójában Qín és Chǔ dédelgette a másik likvidálásának tervét, s végül ugyebár Qínnek sikerült rendet vágnia a különböző fejedelemségek között, úgy, hogy sorra megsemmisítette őket, és nem lett más fejedelemség, csak egy azaz 1 db egységes birodalom, Qín Első Császárával az élen.

Visszatérve Chǔra, azért volt esélye a birodalom egységesítésére, mert a - végül nyertes Qín államhoz hasonlóan - a többihez képest fejlettebb volt, belső reformjainak köszönhetően. E reformok a központi, királyi hatalom erősítését szolgálták, amik a hagyományos, patriarchális arisztokrácia legyűrését kellett, hogy maguk után vonják, új adónemek és rendszabályok kivetésével, vagyis az egyes fejedelemségeken belül is belpolitikai csaták és intrikák zajlottak. Ugyanakkor, a korszak ideológiáit tekintve is egy fontos fordulat következett be: eltűnik a korábbi perspektívátlanság, s a filozófusok, gondolkodók új utakat keresnek a káoszból kivezető lehetőségekre. Ezek többségében gyakorlati módszerekben öltenek testet: törvényhozás, magántulajdon védelme, a hadsereg szervezése, adás-vétel, etc. E különböző politikai és ideológia harcok közepébe született Qū Yuán is, ki szintén nem vonhatta ki magát ezekből a problémákból.

Qū Yuán életéről keveset tudunk, Sīmǎ Qiān (司马迁) számol be róla részletesebben a Shǐjì-ben (史记):

屈原者,名平,楚之同姓也。为楚怀王左徒。博闻彊志,明于治乱,娴于辞令。入则与王图议国事,以出号令;出则接遇宾客,应对诸侯。王甚任之。上官大夫与之同列,争宠而心害其能。怀王使屈原造为宪令,屈平属草稾未定。上官大夫见而欲夺之,屈平不与,因谗之曰:“王使屈平为令,众莫不知,每一令出,平伐其功,以为‘非我莫能为’也。”

王怒而疏屈平。屈平疾王听之不聪也,谗谄之蔽明也,邪曲之害公也,方正之不容也,故忧愁幽思而作《离骚》。。。

屈平正道直行,竭忠尽智以事其君,谗人间之,可谓穷矣。信而见疑,忠而被谤,能无怨乎?

Tőkei Ferenc fordításában: "ami Qu Yuant illeti, Pingnek is neveztetett és Chu nemzetségből származott, Chu ország Huai nevű fejedelmének volt bal felőli tanácsadója. Széles tudású és határozott akaratú ember lévén, kitűnt a kormányzásban és felette jártas volt a törvénykezéseben. Mint belső ember, megvitatta az országos ügyeket a fejedelemmel, a törvények kiadásának módját, künn járván pedig fogadta követeket és vendégeket és választ adott a főembereknek. A fejedelem szerfelett bízott benne. A főminiszter, egy sorban lévén vele, versengett ővele, és szívéből gyűlölte őt hatalmáért.

Huai fejedelem Qu Yuanra bízta a törvények szerkesztését; amikor pedig ő még eltervezte ezeket magában és meg nem állapodott bennük, bement hozzá a főminiszter és el akarta ragadni tőle ezeket. Qu Yuan nem engedett neki, ezért az megrágalmazta őt, mondván: 'a fejedelem Qu Yuanra bízta a törvények megalkotását, mindenki tudja ezt. Ha pedig egy törvény kibocsáttatik, Qu Yuan fitogtatja majd az ő érdemeit, szólván: - senki sem tudja ezt véghezvinni kívülem.

Megharagudott a fejedelemség ezért Qu Yuanra, és eltaszította magától; az pedig fájlalta magában, hogy a fejedelem ezekre hallgatott, nem élvén körültekintéssel, hogy a rágalmazó szavak homályába borították az igazság tündöklését, s a görbe utakon járok ártalmára lehettek az igazságnak, a becsülettel élőket pedig nem tűrik meg többé. Bánkódva ezért, emésztődött magában és megalkotta a lisaot (...)


Egyenes erkölcsű volt pedig Qu Yuan és a becsület útját járta; teljes hűséggel és mély bölcselettel élt, szolgálván urának. Útját szegte neki a rágalmazó, elmondhatjuk, hogy nyomorúságra jutott. Becsülettel élt, de gyanúba esett; hűséges volt, de mocskolódást szenvedett; meglehetett-e hát panasz nélkül"?

Qū Yuán tehát koholt vádak alapján a politikai rágalmazás áldozatává vált, száműzetésben részesült, ám száműzetésében is figyelemmel kísérte Chǔ állam sorsát, szomorúan konstatálta az ott zajló dolgokat, mindazáltal persze nem adta fel a visszatérés gondolatát: sokat verselt arról, milyen jó fej Huái király, mennyire ragaszkodik hazájához, eredményre viszont ezzel sem jutott, (kivált, hogy időközben Huái királyt is elkergették) a hazatérés ily mód nem adatott meg neki, ellenben rosszakarói végleg ki akarták vonni a csalódott költőt a forgalomból:

令尹子兰闻之大怒,卒使上官大夫短屈原于顷襄王,顷襄王怒而迁之。屈原至于江滨,被发行吟泽畔。颜色憔悴,形容枯槁 (...) 

于是怀石遂自沈汨罗以死

"(...) Zi Lan, meghallván [Qu Yuan méltatlankodását], felette haragra gerjedt és rávette a főminisztert, vádolná be az Qing Xiang fejdelemnél; a fejedelem pedig megharagudott és száműzette Qu Yuant[ami azért érdekes, mert már eleve száműzetésben volt]. Qu Yuan a folyam partjára érkezett, szétszórt hajakkal vándorolt a mocsaras partokon, fájdalmát énekelve. Szépsége elpusztult, alakja kiaszott(...) .

Ezután pedig egy követ vőn karjába, s a Lo-folyóba vetette magát és meghalt."

Mindez i.e. 278-ban történt, a Mìluó-folyó (汨罗江) a mai Húnán tartományban található, ahol a népek a legenda szerint, miután értesültek Qū Yuán öngyilkossági kísérletéről, a folyamhoz siettek, ám a kísérlet jól sikerült - hiába próbálták már életét menteni. Később dobokat szólaltattak, s az evezőiekkel kezdték felverni a vizeket, hogy távol tartsák a halakat és a gonosz szellemeket a költő holttestétől. Ezt követően, az egyik változat alapján azért szórták rizst a vízbe, hátha Qū Yuán még enne pár falatkát (a halála után...), a történet másik variánsa szerint a halakat akarták rizzsel etetni, elkerülve ezzel, hogy felfalják a költő testét. Később Qū Yuán szelleme megjelent barátai előtt, megmutatta nekik a zòngzi készítésének a módját, a (vízi) sárkányok és másegyéb kártevők távol tartása végett.

Manapság az élénk színű sárkányhajók dobszólamok közepette versenyek szerte Kínában, az akkori emberekre emlékezve, kik hajóikkal Qū Yuán megsegítésére siettek. A ragacsos rizsgombócok, a zòngzi készítésének hagyománya pediglen egészen a mai napig megmaradt. 

Az ötödik holdhónap ötödik napja a Qū Yuánre való emlékezésen túl családok egészségének megóvásának, illetve a betegségek távol tartásának napja is egyúttal, ezért is kerülnek a tradicionális kínai gyógynövények kifüggesztve a lakások ajtajára. A xióng huángjiǔ pedig kismértékben gyógyszer, nagymértékben orvosság, az ital mellett azonban az ún. xiāngbāo (香包) - 'illatos tasak' viselete is javallott, mely egyfajta orvosságos zacskó, mindenféle jótékony herbáriummal - mindezen praktikák együttes alkalmazása megőrzi a test egészségét, s megvéd a kóroktól is egyben.

Egyébiránt az utóbbi években közel 30 országban rendeznek már sárkányhajó-versenyeket, a délkelet-ázsiai játékoknál már hivatalos sportnak számít, mi több, az ázsiai játékokon való elfogadását is szorgalmazzák. A legnagyobb sárkányhajó, mely valaha készült, 69 méter hosszú, 2.38 méter széles, és 23 tonnás volt, mely azóta is világrekord.

Tőkei Ferenc: A kínai elégia születése. Bp., 1986. 103-112.p.

Cao Xu: Meitian du dian Zhongguo wenhua. Dalian, 2010. 23-27.p.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…

ギャル文字

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait, vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére man'yōgana, kínaiírásjegyek, cirill betűk, stb. Pár példa: 

禾ム→ 私
ネ申 → 神
木木 → 林
才(よчoぅ → おはよう / ぉレ£∋ぅ⊇〃±〃レヽма£→ おはようございます→ jó reggelt
尓o ヶ 毛 ω → ポケモン →…